A komplex tehetségfejlesztés az egyoldalú képességfejlesztés helyett, a komplex rendszerű tehetségfejlesztésre fókuszál. Az erős oldalak fejlesztése mellett jelentős hangsúlyt fektet – a tehetséggel összefüggő gyenge oldalon – olyan hiányosságokra, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A képességfejlesztést a sokirányú személyiségfejlesztésre és a megfelelő szociális kapcsolatrendszerre építi.
A komplex programok céljai
- A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése
- A tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése
- A megfelelő légkör megteremtése: „megelőzés”, „légkörjavítás”
- Olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést.
A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése – Ezen belül azokat a szempontokat veszik figyelembe, amelyek tipikusan a különleges adottságokat fejezik ki. Ezek a speciális tehetségterületek a következők:
- Logikai – matematikai
- Természeti (tudományok)
- Nyelvi
- Testi – kinesztetikus
- Térbeli
- Zenei
- Interperszonális
- Intraperszonális
Fontos feladat az erős oldalak feltárása kereső programok segítségével is!
A tehetséges gyermek gyenge oldalainak fejlesztése
A tehetséggel összefüggő gyenge oldalon „hiányosságokat” kell értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy megakadályozzák. – A gyenge oldalak – általános intellektuális tehetség esetében – valamiféle kiegyensúlyozatlan tehetségprofilban nyilvánulnak meg:
- például egy intelligenciatesztnél az egész teszt gyenge eredménye egy részteszt következménye;
- vagy az iskolában összességében kiemelkedő teljesítmény mellett egyetlen tantárgyban súlyos hiányok mutatkoznak;
- problémák adódhatnak a tanulási és munkamódszerek területén is;
- A személyiség egyenetlen fejlődésének problémái.(!)
A gyenge oldalakat fel kell tárni, mindegyik fejlesztése egyéni bánásmódot igényel!
A tehetséges gyermek jellemzői:
|
A kognitív jellemzők |
|
|
Affektív jellemzők |
|
A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi tehetséggondozás.
Alulteljesítő tehetségesek problémája:
Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet /Gefferth, 2000./
- önértékelés irrealitása; (alul, vagy túlértékeli önmagát)
- belső érzelmi labilitás;
- szociális éretlenség;
- agresszivitás
A tehetséges gyermekek gyakran egyenetlen fejlődésen mennek keresztül, ezt aszinkron fejlődésnek nevezik. Egy másik gyakran említett, a szakirodalomban leírt szociális-emocionális szükséglet a tehetségesek maximalizmusra való hajlamából fakad A tehetséges gyermekek gyakran tárgyalt endogén szükséglete a túlzott önkritikára való hajlamuk. Végezetül, a tehetséges tanulók egy gyakran emlegetett jellemzője a multipotencialitás. A multipotenciális emberek azok, akiknek nincs egy bizonyos hivatásuk, hanem több mindenbe belekóstolnak és kreatív módon ötvözik tudásukat és tapasztalataikat. Sok fiatal elveszettnek és érdektelennek tűnhet, ami nem jó párosítás a lehetőségek végtelen tárházával. Valahol hátrány, hogy annyi választási lehetőség van, hogy végül semmit sem választanak ki. Vagy nem a megfelelő időben.
A tehetséges tanulók exogén „szükségletei”, jellemzői – Az exogén szükségletek a kultúrában, egy adott környezet normái és elvárásai között létező ember tulajdonságaiból származnak. Ez a kölcsönhatás a szociális-emocionális tartomány bármely alábbi szükségletének kialakulásához vezethet:
- az elfogadtatás szükséglete,
- a más tehetséges tanulókkal való kapcsolatteremtés szükséglete,
- a teljesítmény elismerésének szükséglete.
A környezet hatása meghatározó: ugyanazok a tulajdonságok, amelyek a tehetséges gyermeknek egy bizonyos környezetében kialakulnak, egy új környezetben esetleg nem manifesztálódnak szociális, emocionális szükségletekként.
Az énkép önértékelési kérdései:
Az egészséges énkép pozitív hatással lehet a másokkal való kapcsolatunkra, megalapozhatja a megfelelő élet és tanulmányi döntéseket, és perspektívát adhat a pályához. – Amennyiben a tehetséges egyének énképe valamilyen módon sérül, ez a károsodás erősen gátolhatja őket abban, hogy potenciáljukat a legproduktívabb módon kamatoztathassák.
VanTassel-Baska a következő elképzeléseket fogalmazta meg az egészséges énfogalom kialakulásának elősegítésére a tehetséges gyerekek körében:
- az önismeret fejlesztése;
- az önelfogadás kialakítása;
- kapcsolatok kialakítása;
- az énnel szemben felállított megfelelő elvárások kifejlesztése;
- kockázatvállaló magatartás kialakítása.
Megfelelő légkör teremtése:
Megelőzés, légkörjavítás néven ismert ez a szakirodalomban. A „megelőzés” a tehetséges gyerekre irányul, és azt kell megakadályoznia, hogy a kedvét elveszítse, és hogy aszociális magatartásmód fejlődjön ki benne. A „légkörjavítás” összességében a csoportban kialakuló kapcsolatokra vonatkozik, és azt akarja elérni, hogy az átlagot meghaladó teljesítményű gyerek nehogy elbátortalanítsa a többieket.
Ajánlott irodalom:
A tehetség felismerése és fejlesztése (Kézikönyv a tehetséggondozás gyakorlatához)
Szerkesztette:Balogh László
Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet,
Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék 2011
Letölthető innen:
Loading…
Reload document 
Open in new tab