A digitális intézményfejlesztésben együttműködő partnerünk a:
A COVID-19 koronavírus megjelenése, valamint a nyomában kialakuló világjárvány alaposan felforgatta a köznevelés világát. A pedagógusok arra kényszerültek, hogy egyik hétről a másikra sajátítsák el a digitális távoktatás eszközeinek használathoz szükséges ismereteket, és az online munkaformák szakértő felhasználóivá váljanak. Nem volt forgatókönyv, azonnal rendszerbe állítható digitális tananyag, valamint nem állt rendelkezésre a közoktatásban általánosan és egységesen használható digitális keretplatform. Az oktatási rendszer felkészületlensége mellett komoly hátráltató tényező volt a tanulók eltérő családi-, társadalmi háttere, heterogén hardver és szoftver ellátottsága, valamint az ezekhez kapcsolódó szülői, tanulói kompetenciák.
A tavaszi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a digitális oktatás jellemzően sokféle módon, több csatornán keresztül zajlott, így intézményi, tanári és szülő/diák szinten is rengeteg energiát emésztett fel. Az oktatás digitális csatornákba való terelése ugyanakkor nem jelentette automatikusan a pedagógiai módszerek digitális adaptálását, így gyakran csupán a hagyományos megközelítések IKT alapú leképeződése történt meg. A digitális intézményfejlesztés kérdése a koronavírus miatt rövidtávú kihívás, ugyanakkor a digitalizáció felgyorsulása, a küszöbön álló negyedik ipari forradalom (az ipar 4.0) miatt a hosszútávú versenyképesség legfontosabb záloga is egyben. Kényszer, de lehetőség is a rendelkezésre álló mozgástér bővítése, egy kiérlelt – stratégiai szempontból átgondolt és végrehajtott – digitális intézményfejlesztés mentén. Az intézmények számára mindennapi működésük, valamint pedagógiai módszereik alkalmazása során elkerülhetetlen a digitális világ vívmányainak rendszerszintű használata. A társadalmi, technikai változások oly mértékben gyorsultak és gyorsulnak fel, hogy már középtávon sem lesz életképes az az intézmény, amelyik nem ad megfelelő választ a fentiekben megfogalmazott kihívásokra.
A digitális intézményfejlesztés módszertani előzményei
A közoktatási szakértőink által kidolgozott digitális intézményfejlesztési módszertan alapjául az Oktatási Hivatal projektje keretében elkészült, a – tantermen kívüli digitális munkarendre épülő – Digitális kompetenciák fejlesztésének programja szolgált, amely 30 intézményben, pilot jelleggel került lebonyolításra. A bevont intézmények szakmai segítséget kaptak a digitális oktatási formák kínálatának feltérképezésében, az elérhető „jó gyakorlatok” összegyűjtésében, valamint sor került szakmai ajánlások, használati útmutatók elkészítésére is. A program konkrét technikai segítségnyújtást tartalmazott a Google Classroom keretplatform használatának elsajátításához, illetve a különböző oktatási applikációk alkalmazásához. A gyakorlati, módszertani támogatás szakmai meetingekkel, tréningekkel, valamint webináriumok szervezésével és lebonyolításával is kiegészült.
A rendelkezésre álló több évtizedes közoktatási-pedagógiai, szakmai tapasztalatok, valamint az említett pilot program mentén a – tudományos alapú kutatásokban jelentős szakmai tapasztalatokkal rendelkező – Homo Oecologicus Alapítvánnyal együttműködve egy olyan komplex fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely ötvözi a tudományos igényű kutatómunkát, a pedagógiai tapasztalatokat, a változatos tanulásszervezési eljárásokat és tudást, valamint a digitális gazdaság startup gyakorlatát. A program kialakítása során szem előtt tartottuk Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját, (DOS) valamint a Nemzeti alaptanterv (NAT) 2020. évi módosításából adódó elvárásokat is. Ennek megfelelően megjelenik benne az aktív tanulás, a tanulói kompetenciafejlesztés, valamint az egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosítása.
A Digitális Intézményfejlesztés elemei
- Egy olyan komplex intézményi hatásvizsgálat és helyzetkép, amely mentén tudományos eszközökkel, elméleti és empirikus megközelítéssel felmérjük az adott köznevelési intézményben (általános iskola, gimnázium, szakképző iskola) rendelkezésre álló digitális eszköz és humán infrastruktúra, illetve a személyes kompetenciák – tudás, gyakorlat – állapotát. A digitális infrastruktúra, valamint a digitális kompetenciák felmérése meghatározott kutatási metóduson és adatszintetizáláson alapul, amihez a módszertant a köznevelésirányításban- és menedzselésben járatos oktatási szakértőink alakították ki. A felmérés révén kapunk egy digitális intézményi helyzetképet, amely SWOT-analízisen (erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek) alapuló erőforrás- és kapacitástérkép keretében fogalmaz meg konkrét cselekvési tervet és fejlesztési irányokat.
- A helyzetfelmérés eredményeit tartalmazó kutatási jelentésen, valamint a rendelkezésre álló intézményi fejlesztési stratégiák, informatikai eszközök és gyakorlatok felmérésén alapuló – szakmai dokumentumokba integrálható – Digitális Intézményfejlesztési Stratégiai (DIF) elkészítése. A DIF a kapcsolódó intézményfejlesztés stratégiai megalapozása, amely tartalmazza a digitális távoktatás szakmai feltételrendszerét, megteremti annak alkalmazási kereteit. Gyakorlati alkalmazása növeli a pedagógiai hatékonyságot, fokozza az intézmények versenyképességét, ugyanakkor csökkenti a pedagógusok túlterheltségét. Javítja a szülőkkel történő online kommunikáció minőségét, egyben hozzájárul számos egyéb, szakmai pedagógiai tevékenység sikeréhez, pl. a digitális tehetségfejlesztés, differenciálás, vagy a felzárkóztatás területén.
- Egyéb, ráépülő speciális szolgáltatások: tréning, képzés pedagógusok számára; intézmények mentorálása; módszertani támogatás; speciális ún. “train the trainer” típusú képzés szülői munkaközösségek részére; igény esetén folyamatos utánkövetés biztosítása digitális oktatási fejlesztési kérdésekben; egyéb intézményi fejlesztések előkészítése, koordinációja; konkrét digitális tartalomfejlesztés – pl. nyelvtanulás, érettségi/felvételi felkészítés, digitális tehetségfejlesztés, felzárkóztatás.
